"Minden kis porcikája egyszerűen tökéletes."
Szülinapom alkalmából barátaim bulit rendeztek nekem. Sajnos ehhez a bulihoz nekem át kellett buszoznom Szegedre. Soha nem rendeztek nekem semmi ilyesmit, szóval kissé félve mentem át, azzal a gondolattal, hogy átvertek, de meglátom barátnőm és..Őt...nem tudtam, hogy Ő is itt lesz.
Gondoltam most egy kicsit kicsípem magam, így egy éppen térdig érő fekete szoknyát vettem fel, egy szintén fekete combfixet, amit barátnőmtől kaptam, egy fekete ujjatlan felsőt és a fehér tornacipőmet. A málhámban csak a legszükségesebb dolgok voltak, pulcsi, esernyő, kaja, víz - ha esetleg berúgva kellene haza buszoznom és rosszul lennék -, pénztárca.
A buszállomáson vártak rám. Mikor meglát barátnőm odarohan hozzám, majd nyakamba ugrik. Milán is kullog a háta mögött. Mikor odaér hozzánk mosolyogva magához húz ölelésre. Soha nem ölelt meg. Nem tudom mióta ismerjük egymást, már az elejétől szerelmes vagyok belé, de sajnos soha nem mertem elmondani neki, csak megpróbáltam apróbb jeleit adni. Amint mellkasába húz megérzem illatát. Lábaim remegni kezdtek.
Majd beszálltunk az autójába, amivel levitt minket a Rock club-ba. Nem sokszor voltam még ott, de már megkedveltem a pultos srácot.
Mikor bementünk és megláttak felkiáltottak, hogy végre itt vagyok. Nem tudtam mást, csak mosolyogni. Jól esett, hogy gondoltak rám.
Később mikor mindenki már kellő képen oda volt az alkohol mámoros ízének, konkrétan seggrészegre itták magukat, ilyen 10 körül járhatott az idő. Sajnos akkor indul az utolsó busz, és mivel nekem holnap korán kell mennem dolgozni, így nem maradhattam tovább. Elköszöntem szinte mindenkitől, majd elindultam kifelé. Az ajtóban megláttam, ahogy Milán dohányozva beszélget az egyik haverjával. Meglátott mire csak odaintegettem neki, hiszen már így is késésben voltam. Ekkor sietve utánam jött.
- Már is lelépsz?
- Sajnos muszáj. Pedig maradtam volna még, csak holnap dolgoznom kell.
Próbáltam mindenfelé nézni, csak a szemeibe nem. Azok a gyönyörű szép csokoládé barna szemei egyből elvarázsolnának. Egy zöld ingben volt, farmerban, fehér fűzős bakancsban, kopaszon és szakállal. Egyszerűen annyira helyes, hogy szó szerint próbáltam mindig más felé nézni.
- És ha elvinnélek? Akkor sem maradnál még egy picit se? - mosolygott rám.
Jézusom! Kérlek Milán ezt ne csináld, könyörgöm! - gondolom magamban.
Hirtelen odakaptam tekintetem, mire íriszeivel találtam magam szemben. Annyira elmélyültem bennük, hogy nem bírtam se köpni, se nyelni.
- Ta...talán...- dadogtam. - Nem...Nem Milán ne haragudj, tényleg mennem kell.
- Jó, de akkor se busszal menj. Haza viszlek, rendben? - ragadta meg kezem, majd vissza fele mentünk. Akaratom ellenére is, de összepirultam.
Elköszönt a haverjaitól, majd kinyitotta előttem az autójának ajtaját. Beült, s mentünk is. Út közben lopva néztem rá néha a sötétben. A rádióból szólt a zene, mely kicsit oldotta a csendet.
Egyszerűen nem bírtam ki. A farmer, ami rajta volt annyira kiadta a formáit, hogy nem bírtam nem rá nézni. Mikor hirtelen rám nézett, elkaptam tekintetem, s néztem ki az ablakon. Nem csak szeretem Őt. Kívánom is. Annyiszor elképzeltem már Vele. S, ahogy visszagondolok ezekre akaratom ellenére is a számba harapok.
- Mi az? - kuncogott.
- Öhm...semmi, semmi. Csak eszembe jutott valami.
Mikor észbe kapok érdes, nagy kezei a combjaimon haladtak végig, s markolja meg.
- Milán...? - néztem rá. Ajkaiba harapott. A gyomrom görcsölni kezdett, de az Ő közelében a pillangók a hasamban mindig elő akarna törni.
Mikor haza értem, kiszálltam a kocsiból és megköszöntem, hogy elhozott. Ő is kiszállt és elkísért az ajtóig. Az ajtóhoz nyomott és hirtelen szenvedélyesen csókolni kezdett. Derekamra markolt. Ezzel csikart ki belőlem egy kisebb sóhajt. Szexin elmosolyodott, hisz tudta, hogy ezzel már zöld utat adtam neki.
- Nyisd ki az ajtót...- suttogta. Én megfordultam és tettem, amit kért. Ő közben egyszer-kétszer rámarkolt fenekemre. Bementünk levettük a cipőt, Ő egyből ismét az ajkaimat harapta. Megijedtem, de finom volt. Mindig is erre vártam és most itt van. A szobámat vettük célba, ahova belépve egyből elkezdte levenni ingét. Én az ágyon ültem és csak vörösödve néztem magam elé. Egyszerűen olyan finoman kidolgozott felső teste van. Minden kis porcikája egyszerűen tökéletes. Hozzám lépett, megfogta a kezem és felhúzott. Átölelve derekam csókolt. Szemeimet nem bírtam nyitva tartani egyszerűen olyan mámorítóan finomak ajkai. Olyat váltott ki belőlem mint még soha. Kiszedtem hajam a hajgumi fogságából. Amin tincseim vállam érte, nyakamat kezdte harapdálni. Körmeimet végig karistoltam hátán, amitől megremegett, s felsóhajtott. Leült az ágyra, közelebb húzott és combjaimat csókolgatta. Szinte már sikítottam olyan jól esett. Óvatos lassúsággal először a combfixet húzta le rólam, miközben ajkaival folyamatosan érintgetett kisebb területeket. Majd szoknyámból is kiszabadított. Oldalamra csókolt, közben derekamra markolt. Mondogatják, hogy irigylik páran duci homokóra alkatom, én eddig tudomást sem akartam róla szerezni, most viszont rájöttem, hogy felizgat, ha két erős kéz rámarkol ezekre a kisebb mélyedésekre két oldalamon. Hasamra csókol, majd két oldalt bugyimba akasztja ujjait. Két tenyerével végig simítja lábam, ahogy húzza le. Kibújtatja belőle lábfejeimet, és felnéz rám. Arcom vörösebben mutatkozik, mint a rák. Feláll, majd felsőmből és melltartómból is kibújtat. Tudom, hogy meztelenül állok előtte, és tudom, hogy valószínűleg csak annyira kellek neki, hogy megfektessen, majd reggel mire felébredek Ő már nem lesz mellettem. De nekem kell egy éjszaka vele.
Fejem lehajtom, hiszen félek mit mond, de Ő csak államnál fogva felfogja azt. Szemeimbe néz, s végig simítja vörös arcom.
- Nem kell félned...- ölelte át derekam, majd csókra húzott. Hátra fele araszolva az ágyra dőlt, s rántott engem is. Fenekemre csapott, majd feje alá rakta mind két kezét. Éreztem fenekem alatt dudorát, s ettől még inkább ajkamba haraptam. Tudtam, hogy mit akar. Megcsókoltam, majd lassan haladtam lefelé. Kiderült, hogy nyakára nagyon érzékeny, így még inkább finomabb csókokat helyeztem oda, amitől körmeit végig szántotta hátamon. Nyálas puszikkal haladtam le hasán, majd elértem férfiasságához. Szinte már a nadrág majdnem szétszakadt annyira feszítette. Megpusziltam, majd kezdtem kigombolni és kibújtattam belőle kisebbik énjét. Nadrágját az Ő segítségével vettem le. Ráfogtam és kezemet mozgatni kezdtem érzékeny bőrén. Makkját érintettem előbb ajkaimmal. Felnéztem rá, feje alatt egy kispárnám volt, s nézett engem. Hajamba dúrt, s kicsit meghúzta. Néztem Őt, ahogy ajkait harapdálja, miközben én végig nyalok teljes hosszán, s ahogy makkját megszívom, nyalogatom. Jól eső hangokat ad ki, szívem majd ki ugrik a helyéről, ahogy belegondolok, hogy kényeztetem Őt, s Ő nyög.
Hirtelen felül, feljebb húz magához, csókot nyom ajkaimra, majd lejjebb csúszik. Egészen lábaim közé. Combjaimra markolt, majd nyelvével kezdett ügyeskedni. Először kínzó csókokat adott rá, majd mélyre nyomta nyelvét. Felsikítottam, majd két kezemet számra téve tompítottam hangomat.
- Sikíts...! Ezt ne csináld! Az izgat fel jobban, ha nyögsz! - veszi le kezeim.
- Milánh...- remegtem felette. Hirtelen átfordított az ágyon. Majd feljött hozzám.
Szenvedélyes csókban törtünk ki, amint megéreztem férfiasságát bejáratomnál. Először óvatosan behelyezte, meg sem mozdult. Hagyta, hogy szokjam eléggé nagy méretét. Lassan mozogni kezdett. Arcomon a feszítő érzés miatt egy könnycsepp jelent meg, amit Ő csak lecsókolt.
- Fáj? Hagyjam abba?
- Ne! Kérlek ne...! - húztam közelebb magamhoz. Óvatosabb mozgással, de folytatta. Simogatott, s csókolgatott, ahol ért.
Kicsit beljebb nyomta magát. Hátát véresre karmoltam, mikor kicsit erősebb és gyorsabb mozgásba kezdett. Többet akartam. Teljes hosszát magamban tudni, érezni, ahogy lüktet. Derekára kulcsoltam lábaim, s merészen rántottam közelebb magamhoz. Hatalmas sikításom törte meg a halkabb nyögések hadát, melynek csak egy kaján vigyort adott. Hirtelen átfordult, s ölébe ültetett.
- Lovagolj...- suttogta fülembe.
Én csak próbáltam tenni, amit kért. Vállaiba kapaszkodva, mozogtam fel-le. Lassan, nagyon lassan. Gondolom megelégelte tempóm, hiszen magához húzott, s tövig nyomva magát őrült tempót kezdett diktálni, amitől fülébe nyögtem. Ő is egyre hangosabban nyögni kezdett, férfiassága egyre keményebb lett. Hüvelyk ujján végig nyalt, s azt csiklómhoz nyomta. Körkörös mozgással izgatott. Közben én kezdtem bele jönni, így gyorsabban lovagoltam férfiasságán.
Éreztem, ahogy mindjárt feljuttat a csúcsra. Nyakába borulva, nevét sikítva élveztem el. Szusszanásnyi időt sem adott, csak átfordított, derekam alá behelyezett egy párnát, majd erőseket kezdett lökni rajtam. Hasfalamra élvezett, majd a gyönyörtől összeesett mellettem.
Az ágy melletti kis asztalkán lévő csomag zsepivel letörölgetett, magát is áttörölte.
- Lefürödhetnék gyorsan? - kérdi.
- Persze...törölközőt ott találsz. - mutattam a szekrényemre.
- Köszönöm szépen! - nyomott puszit arcomra, majd elment.
- Nem erre számítottam, de...még is csak gondolom egy éjszakás kaland voltam. Úr isten, de tökéletes volt! Annyira szexi...- olvadoztam elfordulva az ablak felé. Kis idő múlva elnyomott az álom, előtte éreztem, ahogy befekszik mellém, s átölel, fejemet pedig karjára fekteti.
Másnap reggel egyedül keltem. Megmondtam...egyedül fogok ébredni. Kivéve egy régi nyúlt pólót a szekrényemből, és egy bugyit felhúzva gyorsan elmentem a mosdóba, hajam kócosan, ahogy belenéztem a tükörbe. Majd indultam a konyhába. A konyhába vezető boltív alatt megállva tátva maradt a szám. Milán áll ott, éppen a tűzhelynél ügyeskedik. Orrom megcsapja a szalonna és a rántotta finom illata, édesítve az Ő dezodorjával.
- Jó reggelt! - nézett hátra mosolyogva. - Gyere ülj le, éppen csinálom neked a kajcsit. Kávét is csináltam, sok tejjel ugye?
Aprót bólintottam, meg sem mertem szólalni.
- Tessék! Idd meg, amíg nincs kész a szalonna, rendben? - nyom puszit arcomra, majd homlokomra. Én csak lefagyva nézem az előttem farmerban és semmi másban álló férfit.
Ez hogy lehet? Olyan volt, mintha az egész estét csak álmodtam volna...még is itt van a konyhámban, mint egy fél pucér isten és kaját csinál nekem.
- Hogy aludtál? Eléggé kifárasztottalak az éjszaka. - nézett hátra, majd kacsintott egyet. Mikor visszanéz, meglátom a véresre karmolt hátát.
Akaratom ellenére is felálltam az asztaltól és odamentem mellé. Majd megláttam, hogy nem csak a hátán vannak kisebb sebek, hanem a vállán és felkarján is.
- Hihi! Látni akarod mit csinálok? - fordít felém egy szexi fél mosolyt. Majd kicsit abba hagyja a dolgát, derekamnál fogva felrak a pultra.
Muszáj volt megérintenem a karját. Nem bírtam ki. Olyan közel volt, annyira mámorító a bőre, vonz. Ujjaimmal lassan végig simítottam izmain, mire ismét rám nézett, s mosolygott.
- Mond Kicsim...! Mit szeretnél...? - puszilta meg ismét homlokom. Muszáj megkérdeznem, de nem tudom hogyan!? Ahhhh
- Ugye...ah...Milán most már...nem...nem tudom, hogyan kérdezzem meg...
- Micsodát? - zárta el a gázt, s terelte a teljes figyelmét rám. Két kezét a pultra, mellém rakta, majd közelebb hajolt.
- Most...most az...enyém vagy...? - pirultam össze. Ő csak felnevetett.
- Még is kié lennék? Tegnap este egész szépen megjelöltél - mutat hátára. - Különben is, nem csak egy alkalomra szeretnélek. - nyomott puszit arcomra.
- Hanem...? - csillant fel szemem.
- Szeretlek...! Például most is ebben a szerelésben megőrjítesz. - akasztja be ismét ujjait bugyimba.
- Még te beszélsz, aki itt flangál a házamban egy farmerban és konkrétan annyira döglesztő, hogy alig bírom magam visszafogni?!
Hupsz...lehet ez nem kellett volna.
Csak egy kaján vigyor ült ki az arcára, majd nyakamba csókolt és levett.
- Ha jót akarsz, felmész a szobába és meztelenül vársz az ágyon, mert ha nem, nagyon csúnyán megbánod - suttogta fülembe. A hideg is kirázott. Egyszerűen elképesztő mit ki nem hoz belőlem. Egyszerűen minden egyes kis porcikája Isteni. Olyan tökéletes. Tökéletesen szexi, és csak az enyém...
Gondoltam most egy kicsit kicsípem magam, így egy éppen térdig érő fekete szoknyát vettem fel, egy szintén fekete combfixet, amit barátnőmtől kaptam, egy fekete ujjatlan felsőt és a fehér tornacipőmet. A málhámban csak a legszükségesebb dolgok voltak, pulcsi, esernyő, kaja, víz - ha esetleg berúgva kellene haza buszoznom és rosszul lennék -, pénztárca.
A buszállomáson vártak rám. Mikor meglát barátnőm odarohan hozzám, majd nyakamba ugrik. Milán is kullog a háta mögött. Mikor odaér hozzánk mosolyogva magához húz ölelésre. Soha nem ölelt meg. Nem tudom mióta ismerjük egymást, már az elejétől szerelmes vagyok belé, de sajnos soha nem mertem elmondani neki, csak megpróbáltam apróbb jeleit adni. Amint mellkasába húz megérzem illatát. Lábaim remegni kezdtek.
Majd beszálltunk az autójába, amivel levitt minket a Rock club-ba. Nem sokszor voltam még ott, de már megkedveltem a pultos srácot.
Mikor bementünk és megláttak felkiáltottak, hogy végre itt vagyok. Nem tudtam mást, csak mosolyogni. Jól esett, hogy gondoltak rám.
Később mikor mindenki már kellő képen oda volt az alkohol mámoros ízének, konkrétan seggrészegre itták magukat, ilyen 10 körül járhatott az idő. Sajnos akkor indul az utolsó busz, és mivel nekem holnap korán kell mennem dolgozni, így nem maradhattam tovább. Elköszöntem szinte mindenkitől, majd elindultam kifelé. Az ajtóban megláttam, ahogy Milán dohányozva beszélget az egyik haverjával. Meglátott mire csak odaintegettem neki, hiszen már így is késésben voltam. Ekkor sietve utánam jött.
- Már is lelépsz?
- Sajnos muszáj. Pedig maradtam volna még, csak holnap dolgoznom kell.
Próbáltam mindenfelé nézni, csak a szemeibe nem. Azok a gyönyörű szép csokoládé barna szemei egyből elvarázsolnának. Egy zöld ingben volt, farmerban, fehér fűzős bakancsban, kopaszon és szakállal. Egyszerűen annyira helyes, hogy szó szerint próbáltam mindig más felé nézni.
- És ha elvinnélek? Akkor sem maradnál még egy picit se? - mosolygott rám.
Jézusom! Kérlek Milán ezt ne csináld, könyörgöm! - gondolom magamban.
Hirtelen odakaptam tekintetem, mire íriszeivel találtam magam szemben. Annyira elmélyültem bennük, hogy nem bírtam se köpni, se nyelni.
- Ta...talán...- dadogtam. - Nem...Nem Milán ne haragudj, tényleg mennem kell.
- Jó, de akkor se busszal menj. Haza viszlek, rendben? - ragadta meg kezem, majd vissza fele mentünk. Akaratom ellenére is, de összepirultam.
Elköszönt a haverjaitól, majd kinyitotta előttem az autójának ajtaját. Beült, s mentünk is. Út közben lopva néztem rá néha a sötétben. A rádióból szólt a zene, mely kicsit oldotta a csendet.
Egyszerűen nem bírtam ki. A farmer, ami rajta volt annyira kiadta a formáit, hogy nem bírtam nem rá nézni. Mikor hirtelen rám nézett, elkaptam tekintetem, s néztem ki az ablakon. Nem csak szeretem Őt. Kívánom is. Annyiszor elképzeltem már Vele. S, ahogy visszagondolok ezekre akaratom ellenére is a számba harapok.
- Mi az? - kuncogott.
- Öhm...semmi, semmi. Csak eszembe jutott valami.
Mikor észbe kapok érdes, nagy kezei a combjaimon haladtak végig, s markolja meg.
- Milán...? - néztem rá. Ajkaiba harapott. A gyomrom görcsölni kezdett, de az Ő közelében a pillangók a hasamban mindig elő akarna törni.
Mikor haza értem, kiszálltam a kocsiból és megköszöntem, hogy elhozott. Ő is kiszállt és elkísért az ajtóig. Az ajtóhoz nyomott és hirtelen szenvedélyesen csókolni kezdett. Derekamra markolt. Ezzel csikart ki belőlem egy kisebb sóhajt. Szexin elmosolyodott, hisz tudta, hogy ezzel már zöld utat adtam neki.
- Nyisd ki az ajtót...- suttogta. Én megfordultam és tettem, amit kért. Ő közben egyszer-kétszer rámarkolt fenekemre. Bementünk levettük a cipőt, Ő egyből ismét az ajkaimat harapta. Megijedtem, de finom volt. Mindig is erre vártam és most itt van. A szobámat vettük célba, ahova belépve egyből elkezdte levenni ingét. Én az ágyon ültem és csak vörösödve néztem magam elé. Egyszerűen olyan finoman kidolgozott felső teste van. Minden kis porcikája egyszerűen tökéletes. Hozzám lépett, megfogta a kezem és felhúzott. Átölelve derekam csókolt. Szemeimet nem bírtam nyitva tartani egyszerűen olyan mámorítóan finomak ajkai. Olyat váltott ki belőlem mint még soha. Kiszedtem hajam a hajgumi fogságából. Amin tincseim vállam érte, nyakamat kezdte harapdálni. Körmeimet végig karistoltam hátán, amitől megremegett, s felsóhajtott. Leült az ágyra, közelebb húzott és combjaimat csókolgatta. Szinte már sikítottam olyan jól esett. Óvatos lassúsággal először a combfixet húzta le rólam, miközben ajkaival folyamatosan érintgetett kisebb területeket. Majd szoknyámból is kiszabadított. Oldalamra csókolt, közben derekamra markolt. Mondogatják, hogy irigylik páran duci homokóra alkatom, én eddig tudomást sem akartam róla szerezni, most viszont rájöttem, hogy felizgat, ha két erős kéz rámarkol ezekre a kisebb mélyedésekre két oldalamon. Hasamra csókol, majd két oldalt bugyimba akasztja ujjait. Két tenyerével végig simítja lábam, ahogy húzza le. Kibújtatja belőle lábfejeimet, és felnéz rám. Arcom vörösebben mutatkozik, mint a rák. Feláll, majd felsőmből és melltartómból is kibújtat. Tudom, hogy meztelenül állok előtte, és tudom, hogy valószínűleg csak annyira kellek neki, hogy megfektessen, majd reggel mire felébredek Ő már nem lesz mellettem. De nekem kell egy éjszaka vele.
Fejem lehajtom, hiszen félek mit mond, de Ő csak államnál fogva felfogja azt. Szemeimbe néz, s végig simítja vörös arcom.
- Nem kell félned...- ölelte át derekam, majd csókra húzott. Hátra fele araszolva az ágyra dőlt, s rántott engem is. Fenekemre csapott, majd feje alá rakta mind két kezét. Éreztem fenekem alatt dudorát, s ettől még inkább ajkamba haraptam. Tudtam, hogy mit akar. Megcsókoltam, majd lassan haladtam lefelé. Kiderült, hogy nyakára nagyon érzékeny, így még inkább finomabb csókokat helyeztem oda, amitől körmeit végig szántotta hátamon. Nyálas puszikkal haladtam le hasán, majd elértem férfiasságához. Szinte már a nadrág majdnem szétszakadt annyira feszítette. Megpusziltam, majd kezdtem kigombolni és kibújtattam belőle kisebbik énjét. Nadrágját az Ő segítségével vettem le. Ráfogtam és kezemet mozgatni kezdtem érzékeny bőrén. Makkját érintettem előbb ajkaimmal. Felnéztem rá, feje alatt egy kispárnám volt, s nézett engem. Hajamba dúrt, s kicsit meghúzta. Néztem Őt, ahogy ajkait harapdálja, miközben én végig nyalok teljes hosszán, s ahogy makkját megszívom, nyalogatom. Jól eső hangokat ad ki, szívem majd ki ugrik a helyéről, ahogy belegondolok, hogy kényeztetem Őt, s Ő nyög.
Hirtelen felül, feljebb húz magához, csókot nyom ajkaimra, majd lejjebb csúszik. Egészen lábaim közé. Combjaimra markolt, majd nyelvével kezdett ügyeskedni. Először kínzó csókokat adott rá, majd mélyre nyomta nyelvét. Felsikítottam, majd két kezemet számra téve tompítottam hangomat.
- Sikíts...! Ezt ne csináld! Az izgat fel jobban, ha nyögsz! - veszi le kezeim.
- Milánh...- remegtem felette. Hirtelen átfordított az ágyon. Majd feljött hozzám.
Szenvedélyes csókban törtünk ki, amint megéreztem férfiasságát bejáratomnál. Először óvatosan behelyezte, meg sem mozdult. Hagyta, hogy szokjam eléggé nagy méretét. Lassan mozogni kezdett. Arcomon a feszítő érzés miatt egy könnycsepp jelent meg, amit Ő csak lecsókolt.
- Fáj? Hagyjam abba?
- Ne! Kérlek ne...! - húztam közelebb magamhoz. Óvatosabb mozgással, de folytatta. Simogatott, s csókolgatott, ahol ért.
Kicsit beljebb nyomta magát. Hátát véresre karmoltam, mikor kicsit erősebb és gyorsabb mozgásba kezdett. Többet akartam. Teljes hosszát magamban tudni, érezni, ahogy lüktet. Derekára kulcsoltam lábaim, s merészen rántottam közelebb magamhoz. Hatalmas sikításom törte meg a halkabb nyögések hadát, melynek csak egy kaján vigyort adott. Hirtelen átfordult, s ölébe ültetett.
- Lovagolj...- suttogta fülembe.
Én csak próbáltam tenni, amit kért. Vállaiba kapaszkodva, mozogtam fel-le. Lassan, nagyon lassan. Gondolom megelégelte tempóm, hiszen magához húzott, s tövig nyomva magát őrült tempót kezdett diktálni, amitől fülébe nyögtem. Ő is egyre hangosabban nyögni kezdett, férfiassága egyre keményebb lett. Hüvelyk ujján végig nyalt, s azt csiklómhoz nyomta. Körkörös mozgással izgatott. Közben én kezdtem bele jönni, így gyorsabban lovagoltam férfiasságán.
Éreztem, ahogy mindjárt feljuttat a csúcsra. Nyakába borulva, nevét sikítva élveztem el. Szusszanásnyi időt sem adott, csak átfordított, derekam alá behelyezett egy párnát, majd erőseket kezdett lökni rajtam. Hasfalamra élvezett, majd a gyönyörtől összeesett mellettem.
Az ágy melletti kis asztalkán lévő csomag zsepivel letörölgetett, magát is áttörölte.
- Lefürödhetnék gyorsan? - kérdi.
- Persze...törölközőt ott találsz. - mutattam a szekrényemre.
- Köszönöm szépen! - nyomott puszit arcomra, majd elment.
- Nem erre számítottam, de...még is csak gondolom egy éjszakás kaland voltam. Úr isten, de tökéletes volt! Annyira szexi...- olvadoztam elfordulva az ablak felé. Kis idő múlva elnyomott az álom, előtte éreztem, ahogy befekszik mellém, s átölel, fejemet pedig karjára fekteti.
Másnap reggel egyedül keltem. Megmondtam...egyedül fogok ébredni. Kivéve egy régi nyúlt pólót a szekrényemből, és egy bugyit felhúzva gyorsan elmentem a mosdóba, hajam kócosan, ahogy belenéztem a tükörbe. Majd indultam a konyhába. A konyhába vezető boltív alatt megállva tátva maradt a szám. Milán áll ott, éppen a tűzhelynél ügyeskedik. Orrom megcsapja a szalonna és a rántotta finom illata, édesítve az Ő dezodorjával.
- Jó reggelt! - nézett hátra mosolyogva. - Gyere ülj le, éppen csinálom neked a kajcsit. Kávét is csináltam, sok tejjel ugye?
- Tessék! Idd meg, amíg nincs kész a szalonna, rendben? - nyom puszit arcomra, majd homlokomra. Én csak lefagyva nézem az előttem farmerban és semmi másban álló férfit.
Ez hogy lehet? Olyan volt, mintha az egész estét csak álmodtam volna...még is itt van a konyhámban, mint egy fél pucér isten és kaját csinál nekem.
- Hogy aludtál? Eléggé kifárasztottalak az éjszaka. - nézett hátra, majd kacsintott egyet. Mikor visszanéz, meglátom a véresre karmolt hátát.
Akaratom ellenére is felálltam az asztaltól és odamentem mellé. Majd megláttam, hogy nem csak a hátán vannak kisebb sebek, hanem a vállán és felkarján is.
- Hihi! Látni akarod mit csinálok? - fordít felém egy szexi fél mosolyt. Majd kicsit abba hagyja a dolgát, derekamnál fogva felrak a pultra.
Muszáj volt megérintenem a karját. Nem bírtam ki. Olyan közel volt, annyira mámorító a bőre, vonz. Ujjaimmal lassan végig simítottam izmain, mire ismét rám nézett, s mosolygott.
- Mond Kicsim...! Mit szeretnél...? - puszilta meg ismét homlokom. Muszáj megkérdeznem, de nem tudom hogyan!? Ahhhh
- Ugye...ah...Milán most már...nem...nem tudom, hogyan kérdezzem meg...
- Micsodát? - zárta el a gázt, s terelte a teljes figyelmét rám. Két kezét a pultra, mellém rakta, majd közelebb hajolt.
- Most...most az...enyém vagy...? - pirultam össze. Ő csak felnevetett.
- Még is kié lennék? Tegnap este egész szépen megjelöltél - mutat hátára. - Különben is, nem csak egy alkalomra szeretnélek. - nyomott puszit arcomra.
- Hanem...? - csillant fel szemem.
- Szeretlek...! Például most is ebben a szerelésben megőrjítesz. - akasztja be ismét ujjait bugyimba.
- Még te beszélsz, aki itt flangál a házamban egy farmerban és konkrétan annyira döglesztő, hogy alig bírom magam visszafogni?!
Hupsz...lehet ez nem kellett volna.
Csak egy kaján vigyor ült ki az arcára, majd nyakamba csókolt és levett.
- Ha jót akarsz, felmész a szobába és meztelenül vársz az ágyon, mert ha nem, nagyon csúnyán megbánod - suttogta fülembe. A hideg is kirázott. Egyszerűen elképesztő mit ki nem hoz belőlem. Egyszerűen minden egyes kis porcikája Isteni. Olyan tökéletes. Tökéletesen szexi, és csak az enyém...



Megjegyzések
Megjegyzés küldése